EP blog

Az Európai Parlament tagjainak választásán választó és választható: – a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár és – az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára, amennyiben nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát a Magyar Köztársaságban kívánja gyakorolni.

Nincs választójoguk azoknak állampolgároknak, akiknél a törvényben meghatározott természetes kizáró okok valamelyike fennáll, 1. aki cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll; 2. aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll; 3. aki szabadságvesztés büntetését tölti; 4. aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.

(Forrás: valasztas.hu)

Az első magyar EP-választást 2004. június 13-án tartották. A választás egyfordulós listás szavazás, melyre ötévente kerül sor, és csak pártok indulhatnak rajta. Az egész ország egyetlen választókerület. Listát az a párt állíthat, amelyik 20 000 érvényes ajánlószelvényt összegyűjt. 2004-ben 24 mandátumot osztottak ki a legalább 5%-ot elért listák között a leadott szavazatok arányában, de a nizzai szerződésnek megfelelően idén a 24 helyett már csak 22 mandátumért folyik a küzdelem.

A választáson részt vehet minden EU-tagállam Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező állampolgára, amennyiben előre jelzi a szándékát. Ő ekkor a magyar pártokra szavazhat. Magyar állampolgárok hasonló módon vehetnek részt más országok EP-választásán, vagyis akkor a másik EU-ország pártjaira szavazhatnak.

2009. június 7-én kerül sor a második európai parlamenti választásra Magyarországon.

A Brüsszelben székelő Európa Parlamentnek 2007. január 1-je óta 785 tagja van. Az unióban ötévente tartanak választásokat az általános választójog alapján. Nincs egységes választási rendszer, minden tagállam szabadon dönt választási rendszeréről.

A képviselői helyek államok közötti elosztása a degresszív arányosságon alapul, miközben a lakosság számát figyelembe veszik, a kisebb országok több képviselőt küldhetnek. Nincs pontos képlet a helyek kiosztására, kormányközi tárgyalások eredménye a mai helyzet. Megváltoztatni csak minden tagállam kormányának egyhangú döntésével lehet.

A legutóbbi választásokat 2004 júniusában tartották. Ez volt a világtörténelem legnagyobb nemzetközi szavazása, közel 400 millió részvételre jogosult állampolgárral. Ezt követően a 2007-ben csatlakozott két új tagállam is megtartotta a választásokat.

A wikipedia szerint: Az Európai Unió vagy EU részben kormányközi, részben pedig nemzetekfölötti integráció, amely jelenleg 27 európai országból áll. Az Európai Unió ezen a néven 1992-ben jött létre az Európai Unióról szóló szerződéssel, amely szerződés 1993. november 1-jén lépett hatályba. Az EU számos jellegzetessége létezett azonban már 1992 előtt is; elődjeinek története az 1950-es évekre nyúlik vissza.

Négy fő intézménye van: az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament, az Európai Bíróság és az Európai Bizottság. Mindegyiknek külön elnöke, külön szerepe és külön felelőssége van.

Az EU tevékenysége a politika minden területét felöleli, az egészségügytől a gazdaságpolitikán át a külügyekig és a védelmi kérdésekig. Hatalmának jellege azonban a különböző területeken más és más, attól függően, hogy a tagállamok mennyi hatalmat ruháztak rá. Ennek megfelelően az EU bizonyos területeken egyfajta föderációra (például a pénzügyek, az agrárpolitika, a kereskedelem és a környezetvédelem terén), más területeken konföderációra (például a szociális és gazdaságpolitika, a fogyasztóvédelem és a belügyek terén), megint más területeken pedig nemzetközi szervezetre (például a külügyek terén) hasonlít. Az EU egyik legfontosabb tevékenysége az egységes piac létrehozása és fenntartása, melynek elemei a vámunió, a közös pénznem, a közös agrárpolitika és a közös halászati politika.

Ezt a blogot, a Budai Fiatalok Egyesülete indította. Úgy láttuk, hogy az emberek többsége ma Magyarországon, elég kevés információval rendelkezik az Európai Unióval, Hazánk uniós tagságával és a közelgő európai választásokkal kapcsolatban. Sőt, egy 2008-as felmérés szerint, a lakosság csupán 35 százaléka tudja, hogy idén választások lesznek. Egyesületünk céljai között szerepel az európai integráció elősegítése, illetve a fiatalok ismeretének bővítése az Európai Unióról. Éppen ezért próbáljuk most összefoglalni az Európai uniós választásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, világosan, érthetően. Ez a blog most mégsem csak a fiataloknak szól, hanem minden embernek, különösen azoknak, akik idén választhatnak, ki képviselje az elkövetkezendő öt évben hazánkat az Európai Unió parlamentjében.